És akkor jöttünk hazafele az autópályán a viharban. Villámokat láttunk, az utat az esőtől nem. Fájt mindenem és fáradt voltam. És boldog.
Az elmúlt 2 nyáron voltam jetskizni, próbálkoztam az edzésen. Jó volt úgy is, imádtam. Idén rádumáltak a versenyre. (versenyen a segítő el kell h tudja engedni a kormányt, nekem kell fogni) Úgy voltam, h ha 2 percen belül sikerül a kör, boldog leszek. 1.24 lett. A pályacsúcs 40 körül van, ők a nagyon ügyes "nyomik". Ez csak a duplája. Valszeg a 20 induló lány közül ez a 20-ik idő (nem tudom biztosan, vihar félbevágta selejtezőt) de ez nem baj. Nem a 19 másik indulót akartam legyőzni. Csak magam. A saját félelmeim. Sikerült.
Mi egy kis vihar ehhez képest?:)
---
Update: 19., nem is 20. lettem :D